Zárt ponyva menedék egyetlen ponyvából II
Felhasznált anyag
Nem az írás
terjedelmét, hanem a tartalmát akarom növelni, ezért, amit az I. részben, ill.
a Ponyvamenedékek c. írásban már leírtam nem akarom megismételni. Mint például
a szorító nyolcas, a túrabot használata, stb.
Ebben a
részben két menedéket mutatok be. Most nem volt rá időm, hogy fent a hegyek között, kétezer méteres
magasságban aludva tesztelve fotózzam őket. Csak ide, a „ faluszéli kiserdőbe”, a
vár alatti tisztásra mentem, kihasználva a tiszta, napos, esőmentes időt. A
fotózás miatt kell a jó fényviszony, menedéket állítani esőben is tudni kell.
Az első menedék,
egyszemélyes, teljesen zárható, aljazattal is rendelkezik.
Az előző
alja hegyesszögben végződő három szög volt. Ennek az alja lehet háromszög, de
négyszög is.
A ponyvát
kiterítjük. A két szélét, a közepéig behajtjuk, de nem a felületén, hanem alul.
Hátúl, az
eredeti sarokfüleket, melyek most középre kerültek, egymásra fektetve, és rájuk
téve a középrészt, egyetlen cövekkel a földhöz rögzítjük. Az anyagot
eligazítva, kisimítva, az újonnan kapott sarkokat is lecövekeljük.
Elől a
ponyva közepére zsinórt kötve, annál fogva felemeljük, kifeszítjük.
Alul itt is
két sarok fülünk marad, mint hátul. Ezt a két fület rögzítjük, majd a ponyvát
szépen kiigazítva, a kapott sarkokat is.
Ezáltal a
menedék alapterülete téglalap lesz, a bejárat háromszög.
Elől, a
sarok karók felszedése után. egy hosszúkás ajtó rést kapunk.
Kis
gallyacskákkal be is gombolhatjuk.
Egy
személynek, hátizsákkal, teljes felszerelésével, kényelmes,védett helyet
biztosít.
Amennyiben a
füleket hátul és alul összefűzzük, elől is összeakasztjuk, ebből is egy
zsákszerű menedéket nyerünk, amelyet az erős szél sem tud megrongálni.
Legfeljebb ránk borítja és egy nagy bivak zsák formát kapun.
A következőnek egy
tágas, 2 személyes aljazat nélküli sátrat mutatok be.
A változatosság
kedvéért, ennek is háromszöget formál az alapja.
A ponyva itt
is 3 x3 m
A kiterített
anyag hátsó oldalán a sarkokat rögzítjük.
Elől pedig a
két sarkot összefogva középen cövekeljük.
A fennmaradt
saroknál fogva felemeljük, és egy túrabotot , ha nincs, egy karót helyezünk
be,és azzal támasztjuk fel a közepét.
A bejáratnál
, a felső csúcsnál lévő fülbe zsinórt kütünk, és azt a már ismert módon szorító
nyolcassal a túraboton keresztűl a
talajhoz rögzítjük,
Ha karót
használunk, vigyázzunk rá, hogy ki ne szúrja a ponyva tetejét. Egyszerű
megoldás, hogy darab rongyot, ruhaneműt tekerünk a tetejére, és lekötjük.
Kényelmes tágas belső tér.
Ugyanezen
sátor egy másik felállítását mutatom be, amikor is egy fa alá helyezem.
Ennek
előnye, hogy a ponyva mértani közepére gyárilag rögzített fül segítségével
felhúzom a ponyvát amennyire csak az anyag engedi. Belül nem lesz karó, amit
alvás közben kiüthetek, és nem lóg be a ponyva sem, még tágabb teret biztosítva.
A felállítás
ugyanúgy kezdődik, a két hátsó sarkot rögzítem. Ezután felhúzom a ponyva
közepét az ágon átvetett zsinórral.
Az első
sarkokat rögzítem. Amennyiben szükségét érzem , az ajtót be is csukhatom. A
ponyvát oldalt hajtom
Majd a talaj
mentén a füleknél rögzítem. Egy minden oldalról három szögletű kúpot kapok.
Összkomfortosabbá tehetem, ha
a bejáratot a szokott megoldással, túrabottal, zsinórral, kifeszítem.
Kényelmes,
tágas, jó kilátással.
Köszönöm szuper írás!!!
VálaszTörlés