Ponyvalak

A  Kabin v. Ponyvalak

A takaró ponyva egyik felhasználási módja, egy tartós menedék építéséhez.

Az aranyláz idején Észak Amerikában elterjedt volt a ponyvával borított favázas sátor, menedék, ház, amely a kabin nevet kapta. Valódi ponyvához nehéz hozzájutni, ezért én is a közismert takaró ponyva néven kapható műanyagot használom. Megjegyzem, hogy minden helyen, minden korban az egyszerű menedéket az éppen beszerezhető anyagokból készítették. Azok a kabinok, téglalap alakúak voltak függőleges falakkal, és sátortetővel, hogy miért pont ilyen azt nem tudom, de feltételezem, hogy a faanyag merevsége miatt, de lehetett hagyomány miatt is. Maradt a régi sátorforma, csak magasabb oldalakra helyezték. A váz stabilabb, nem olyan gyorsan építhető, bontható, mint a sátraknál.

Én itt, az Égei- tenger szigetvilágára jellemző nádat használtam a váz felépítéséhez. Mivel a nád hajlékony, én az íves formát találtam egyszerűbbnek.

Ez a nád 4 -6 m magasra is megnő, sok a görbe de könnyen találni számomra megfelelőeket.

Ebből készült a váz. Két - két 4 m hosszú nádat a vékonyabbik részüknél 1m hosszan egymáshoz kötöztem. 4 pár nád adta a váz alapját.

(Magyarországon a nád helyett még jobban használható az Ecetfa ,vagy más néven Bálványfa fiatal , 2 éves hajtása, vagy amit éppen találunk. ) Kimértem a földön a helyet, 3 x 4 m , kis lyukakat ástam, ebbe bele dugtam, hajtottam a nádakat. Magas boltíveket kaptam.

Felülre és oldalra , merevítő nádakat kötöztem, kábel kötegelővel. Autentikus módja a vízbe áztatott nyersbőr szíj, amely megszáradása közben összemegy, és alaposan összeszorítja a kötést. Készíthetünk csalán kötelet is, de most nekem ez volt a megoldhatóbb mód. Tegnap vettem egy 6 x 4 m es takaró fóliát, olyan, mint a közismert Tescós ponyva, csak ez kívül kék, belül narancssárga és van még egy középső rétege is, Ára 5400 ft átszámítva, tehát nem is drága. Természetesen körbe ringlizve, bár lehetne sűrűbben is. Ezt majd később pótlom.

Elkezdtem felhúzni a ponyvát, megeredt az eső, de én győztem. A kabin hátsó oldalára, falára, a régi, tavaly már szétszakadt ponyvámat rögzítettem.  Még néhány nádmerevítőt raktam be, hogy stabilabb legyen, és hogy tudjam hová felkötözni a felszerelést.

Középen 2 m magas, 3 x 3.50 m alapterületű tágas ponyvalakom lett. Hogy ne verjen be az eső, bejárati, elhúzható függönyt tettem fel a 2 x 3 m es takaró ponyvámból.

Jobb oldalon  a  fekhelyem, a lábrésznél a horgász felszerelés.

Középen a Nappali, író asztallal.

Bal oldalon a konyha, éléskamra, raktár, ruhatár, víz készlet.

Gáz rezsón főzök, egy 11,5 kg os palackkal, ez most itt a legegyszerűbb.

Juwel benzinfőzőm, és természetesen a Hobó kályhám is van a camping gázfőzőn kívül. Az Európában használatos turista gázégőfejek menete nem kompatibilis az itteniekkel. Ezt fontos tudni az ide utazóknak.

 A kabin 2 m magassága lehetővé teszi, hogy egy kis un. Jancsi kályhát is beállítsak, amely télen fűtésre is alkalmas,nem csupán főzéshez. Természetesen a kályhához kályhacső is szükséges, és a ponyvára egy hőszigetelt füstcső kivezető. Ezekre itt nincs szükségem, mert télen sem kell fűtenem. Azonban az építési elv, miszerint télen is fűthető, megfelelő. Megjegyzem, hogy Mongóliában télen laktam Ger.- ben, vagy, ahogy sokan helytelenül ismerik, jurtában. (A Szovjet hatalom sok mindent átnevezett, még az ősi írásukat is betiltotta. A főváros Urga. Ezt nevezték át Ulan bator – nak, ami szó szerinti fordításban  Vörös Bátort  jelent. Elég gusztustalanul.)

A Ger – ben egy pici alacsony tűzhelyben szárított trágyával tüzeltünk. Azon főtt az egyszerű étel. Ezen tapasztalataim alapján egy ilyen kabinban is átvészelném a telet.

No persze, ez mégsem igazi kabin, ezért, joggal orrolhatnak meg rám a téma szeretői, ismerői, amennyiben kabinnak nevezem. A kabinnak jellegzetes alakja, formája van. Ennek is jellegzetes, csak másmilyen az alak és forma.

A váz, egy szögletes, kissé téglalap alakú Iglu hoz hasonló.

A következő hét szeles, esős, viharos volt. Nem örvendtem neki, de legalább próbára tette a Ponyvalakot. Kiválóan szerepelt. Az egyik íves tartónád megpattant, de egyben maradt, nem szakadt szét, csupán szépséghiba, de azért jó lesz megerősíteni.

Befejeztem a berendezkedést, drótból akasztókat hajtottam a konyhába. Ma is volt vihar, bőségesen esett az eső, szél, mennydörgés és minden ami ilyenkor illik. Ezzel meg is volt  az új menedékem használhatósági főpróbája. Lehet akár milyen kellemetlen az idő , idebent kényelmesen elvagyok. Nem kell egy alacsony sátorban kuporogni, vagy mint a tavalyi ponyvám alá a szél behordta az esőt. Mivel nem volt eléggé meredek, megállt az eső a tetőn.

Ezzel a mostani megoldással vége a fentebb említett kényelmetlenségeknek.  lomtalanításból gyűjtöttem műanyag ládákat. Ebből 8 db ot leraktam és arra  helyeztem  a fekhelyemet. Már elmúltam 20 éves, ahogy szokták mondani, könnyebb magasról felkelni, mint a földről.

Elkészült, egy olcsó, egyedül is könnyen, egyszerűen felállítható menedék.

Teltek a napok, kis szünetekkel esett az eső, erős szél fujt, égzengéssel színesítve.

Szélcsendes, tiszta időre ébredtem. Elmentem nádért, és kicsit átépítettem a menedékem. Ha laposabbra állítom vázat, kisebb az ív, talán nem roppan meg a többi tartó. A jobb oldalán felszedtem a váz lábait és kb 70 cm rel kijjebb helyeztem.  A közepe így sem lett sokkal alacsonyabb, 1.80 m magas. Az alap területe 3 x 4.2 m.

Még kapott néhány odamerevítőt. Ezek jobban kifeszítik a ponyvát, és akasztásra is jók. A hátsó falhoz napsugár alakban helyeztem el nádakat, dísznek, és tartónak.

A mostani alakja még határozottabb téglalap, amelynek a hosszabbik oldala az eleje, mely teljesen nyitott. Itt a bejárat. Csak esőben, viharban húzom be az elejére, zsinórral felfüggesztett, elhúzható függönyt.

Az első felálláshoz képest kissé átrendeztem. A fekhely került a főhelyre. Az ujj alacsonyabb ív miatt, az oldalfalnál már kényelmetlenebb a fekvés. Tágult a tér.

Az íróasztal előrekerült, jobban szabadban érzem magam.

A konyhába még készítek egy kis előkészítő pultot a gázpalack fölé, amint találok, raklapokat hozzá. A berendezés a környéken fellelhető anyagokból kerül ki. Eszerint fogom tovább fejleszteni.

Ennél a Ponyva lak felállításánál, fontos szempont az is, hogy nem kell kikötni sehova. Nincs szükség fákra, mint a hagyományos féltetős, sátortetős megoldásoknál. Önmagát megtartja. A ponyvát sem ásom le a földbe, mindössze alul, a merevítőkhöz rögzítem. Tehát, oldalt a ponyva alja a levegőben van, úgy félarasznyi magasan.

A ponyváról lefolyó esőnek kis árkot húztam, hogy azon folyjék végig és ne belülre kerüljön. A vizesárokból kitermelt homokot, beszórtam a ponyva belső része alá. Így a csapadék kizárva, de megmaradt egy szellőző rés végig, mindkét oldalt. Ez jól fog jönni a nyári kánikulánál.

Most még kissé korai ez a nagy szellőztetés, de hamarosan már jól fog jönni.

Jelen esetben a bejárati függönytartó zsinórját fákhoz kötöttem. Mert adott volt. Laza homokos területen is felállítható. Itt azért helyeztem bozótba, hogy a nyári kánikulában csak szórt fényt kapjon, és így elviselhetőbbé tegye a hőséget.

Egy ponyva menedékben azt szeretem, hogy nyitott. Látom, mi történik körülöttem, látom az élővilágot.

Ennek a Ponyvalaknak, a nagy, nyitott eleje mindezt biztosítja, de nagyobb védelmet nyújt az időjárással szemben. Nem zár el az engem körbevevő világtól, mint egy sátor. Szabadban érezhetem magam.

Így, alaposan felszerelve, berendezkedve, több mint egy egyszerű menedék, ezért adtam neki jobb híján a Ponyva lak nevet.

Egyszerűen felállítható, olcsó menedék.

Időközben elkészült a konyhaasztal is egy raklapból.