2018. december 18., kedd

Hússzárítás, füstöléssel.


Hússzárítás, füstöléssel.



Korábbi írásomban a napon szárított a húsról volt szó. De most tél van. Igaz, ki – ki süt a nap, de ez vajmi kevés ahhoz, hogy megszárítsa a húst.
 Mongóliában télen egyszerűen kiakasztották a marhahús csíkokat egy drótra, az ott megfagyott. Ilyen műveleteknek, magam is részese voltam. Mire kitavaszodott, és elmúltak a fagyok, a hús már tökéletesen száraz volt. A marha többi része ott hevert, ponyvával letakarva, kint a bejárat mellett. A legegyszerűbb Bio fagyasztóban. A Főnök reggel kiment, a baltával lecsapott egy darab fagyos faggyús húst, bent a szárított trágyával fűtött kis tűzhelyen a serpenyőben megsütötte. Befaltuk, némi pirított gabonaszemekkel és sós teával leöblítve. Kezdhettük a napot. Lóra kaptunk, sas az öklön, puska a háton. Előttünk a hatalmas, vad, de szeretni való, csodálatos pusztaság. Akit befogad, azt táplálja, akit nem, az pedig a földet táplálja.
Visszatérve a jelenbe.
Most még gyakran meleg az idő, nem tartós a fagy, ezért egy másik módszert próbálok ki. A húst meleg füstön fogom szárítani.
Ma vettem 3 kg Marha húst. Vékony szeletekre felvágtam, majd kiklopfoltam. A szeleteket finoman megsóztam, csak annyira, mint amikor valaki megsózza a zsíros kenyeret. Ezután bors darálóval, durvára őrölt fekete borssal megszórtam.
 A frissen őrölt bors még tartalmazza azt a finom aromát, amiért végül is használjuk. Az őrölt bors, amit készen lehet venni, az már sokat veszített az aromájából.
A sózás, borsozás után, kézzel megveregetem, hogy beletapadjon az őrlemény. Ezután megfordítom, és a másik oldalakkal elvégzem ugyanezt.
Az ily módon előkészített hús szeleteket, egymásra téve egy edényben eltettem holnapig. Hűvös helyen.
Nem akartam kint hagyni a teraszon, nehogy a nyestek szétszórják. A hússal nem lenne gondjuk, azt örömmel fogyasztanák, de a só, meg a bors, már nem az Ő ízlésüknek megfelelő, ezért nem ennék meg, de lehet, hogy széttúrnák. Ezért nem lehet rájuk rosszat gondolni. Ők is élni akarnak. Önző módon én is.

Másnap.




Szép napos idő, alig – 10 C fokot mutat az udvari hőmérő. Bepakoltam a hátizsákba, most még a hálózsákot is, egy Finn katonait.
Tűzgyújtás acéllal, kővel / jáspissal / és az újabb kedvencemmel a Punk wooddal. Egyetlen kis ütéssel a lepattanó szikra máris életre kel. Ölőszőr még alig látni, csak egy pici piros pötty, de aztán hamarosan növekszik. Késheggyel kiveszem az izzó szenesített, hajdan odvas fadarabkákat. Teszek mellé még pár csipetnyit, úgy egy mokkás kanálnyit. Mindenütt találni errefelé gyantát valamelyik sérült törzsű fa törzséről lefolyva. No persze van készleten is. A parázsra, vagy egy darabka szétszedett, megtépázott papír zsebkendőt teszek, vagy kis tollas ágat, közé a gyantát, hamarosan lángra lobban. Ha szélcsend van, megfújom a bodzából készített fúvócsővel. A fenyőgyanta jól ég, nagy hőt ad, és begyújtja a rőzsét, amit a sziklafal alól szedek ki. Itt sem eső, sem a hó nem éri. Az élő tűzből szedek parazsat a hobó kályhába. Így könnyebb, szükségem lesz mind a két tűzre. Ez a hobó kályha egy 20 l – es vödörből készült, és mint már korábban leírtam erre egy  felső részt helyezve, összeállítottam a Hobó smokert, amivel jól tudok húsokat BBQ – zni.
Most ezt használom a hús szárítására is. A felső perem alá egy tenyérnyivel, két réteg, lemezt tettem, hogy a direkt hőt megfogja. A tetejére került a nagy grill rács, telepakolva a hússzeletekkel. három kis kő a szélére, amelyekre került a második kisebb rács.



Erre is hússzeleteket raktam,



 Idővel e fölé került újabb kövek közbeiktatásával a 3. rács. Ez már egy keskeny hal sütő rács volt.



Kerestem lábon álló kisebb kiszáradt fát, ezt fűrészeltem fel kis darabokra, majd baltával szükség szerint széthasítottam.




A tüzelés lényege most az volt, hogy meleg füstöt adjak a húsnak. Nem sütni akartam, csupán szárítani. Természetesen, az alja kissé sült is, de a teteje inkább csak langyos volt. Rendszeresen forgattam, cserélgettem a húsokat, alulról fel és vissza. Sötét gesztenye szint kaptak, végül szinte feketék lettek, de ez csak a füst és nem égtek meg.




Addig folytattam, míg a vékonyabbja pattanva, mint egy száraz gally, el nem tört. Éjszakába nyúlt az idő mire az első két kg húst megszárítottam.
Másnap egy vödör fedőt szöggel kilyukasztgattam.



Ez lett a harmadik hő terelő, és egyúttal rács is. A forró lemezen a húsok a saját szaftjukban párolódtak, tán kissé sültek is. Mondhatni kaptak egy kis hőkezelést. Efölött a másik két rácson a többi hús szelet, Ezen a három helyen elfért már a maradék 1 kg.
Vigyáztam, nehogy a lemezen még égjenek a húsok. Folyamatosan forgattam és cserélgettem őket. Hamarosan annyira összeestek, hogy már a két rácson elfért mind. A húsokból csöpögött a faggyú, a lemezre. Időnként kivettem a másik tűzön leégettem a zsiradékot, tisztára töröltem és úgy helyeztem vissza. Nem akartam, hogy az égő faggyú füstje érje a húst.
Reggeltől estig megszárítottam ezt az adagot is.

A vastagabb szeleteket még hagytam volna a meleg füstön, de másnap reggel jelenésem volt. Nem akartem innen indulni. Akármilyen egyszerűen is öltözik az ember, de ne legyen piszkos, és enyhén szólva büdös.


A tüzelésről. Folyamatosan pakoltam a kis hasábokat, de ügyeltem, hogy ne legyen nagy láng. Ilyenkor két szétnyitott konzerves dobozzal zártam le az etető nyílást. A parázs tömeget igyekeztem növelni, de csak annyira, hogy a felső húsok csupán langyosak voltak.




Itthon vászonzacskóban meleg helyre akasztottam fel. Szépen zörögnek, csörögnek, amikor megrázom.

Közben azért ettem is.
Egy- egy szeletet kicsentem, és kóstolgattam.
 Nagyon jó ez már most is.



 Kövön sütöttem marha Sztéket. A fotókon látható az eltelt idő.  10 perc alatt elkészült a Marhahús a forró kövön.





 Zablisztből gyúrtam lepényt, melyet szintén kövön sütöttem meg.





Hóléből zabkása leves készítettem. Na mit ne mondjak, jól éltem. Cukrozott vörös bort melegítettem, hogy feldobja az amúgy is kellemes hangulatomat.




Rossz terrorista lenne belőlem, mert még egy követ sem tudok szétrobbantani. Pediglen most a folyópartra odafagyott lapos kövekből rugdostam fel kettőt és azokat tettem a tűzbe. Erre mások külön figyelmeztetnek, hogy az ilyen kövek szétrobbanhatnak. Az egyik ki birt két napot, a másik az elején három darabra vált, de a helyén maradt.



Robbanásról szó sem volt, Rendszeresen használom a forró köveket, de nekem nem volt velük gondom.



Közben szenesítettem odvas fát, azaz Punk woodot készítettem, több adaggal is.












Olvasztottam fenyőgyantát, ezt kiöntöttem WC papírra, szépen szétlapítottam, papírral fedve és hagytam kihűlni. Majd egy másik alkalommal felhasználom a tűzgyújtáshoz.
A frissen leszedett gyanta, puha, megfolyik a melegben és ragad. A kiolvasztott gyanta, amikor kihűl, kőkeménnyé válik. Ha a dobozban hagyom nehéz kiszedni. Vannak ilyen darabjaim is, de most ezt találtam ki. A papíron keresztül nem ragad a kezemhez, könnyen törik, A papír egyúttal Éleszték is. Majd a következő alkalommal meglátom, hogyan vált be.




Éjszakai világításnak, olajmécset használtam. A cserép edénykét magam formáztam, égettem szabad tűzön. A kanócnak egy pamut csíkot helyeztem bele.








2018. november 19., hétfő

Faszén készítés.


                                          
                                                 Faszén készítés.




Egy 20 l es vödörbe raktam, lábon száradt fiatal fa, / valószínű Bükk / törzséből, felfűrészelt és széthasított darabokat.




A vödör fedelén egy 200 as szöggel lyukat ütöttem, a távozó gázok számára, majd rátettem, ezzel lezárva  vödröt.
Tűzön, tűz felett hagytam szenesedni a fát. Szépen jött a fehér füst.



Másfél óra múlva megnéztem. Még csak gyengén szenesedtek .




Az alján egy kisebb darab viszont már teljesen elszenesedett.




A következő alkalommal tovább szenesítettem.   Az eredmény megfelelő. Minimum bolti minőségű faszénhez jutottam.





Arra nagyon kell vigyázni, hogy csak akkor szabad felnyitni, ha már teljesen kihűlt. A langyos még nem jó, mert szép lassan begyulladhat.
Ezt tapasztaltam, amikor az egyik ellenőrzés során a „kihűlt ” vödör aljáról kiszedtem a kisebb,  kész darabokat.
Kiöntöttem egy vödör fedőre. Hamarosan arra lettem figyelmes, hogy finom füst száll fel.



 Izzani kezdett. Lefedtem, de még így is kapott annyi levegőt, hogy a fedő is melegedett.
Kihasználva a” tűzhelyet”.  Banánt sütöttem rajta.



 Még letakartam alufóliával, míg végre kihűlt.

Későbbiekben a faszenet, grillezésre, BBQ zásra használtam el.



A faszén égetése, nem jelent külön gondot a táborban.  Amikor ég a tűz, ráteszem, ha szükségem van a helyre a tőznél, akkor leveszem.  AmÍg este csak ülök a tűz mellett, melegszem,  a faszén is el készül, Ha nem  egy nap alatt az sem jelent  gondot.
A tűz mellett szárítom az uszadék fát, rajta pedig a vödörben szenesítem a fát,





Mi haszna lehet a faszénnek, túrázáskor, táborozáskor.



A súly.
1kg faszén parazsán megsül egy egész csirke, vagy 1kg oldalas, gomba, zöldség, hal vagy bármi más. Igazából nem kell tüzet gyújtanunk, Láng, fény nem lesz,. de kis füst és az illata az messze elszáll.

Az időjárás.
Minden csurom víz lehet , a faszenet könnyű begyújtani, és ha spórólni akarunk vele. Mellette, felette száríthatjuk a tüzelőt, amit még időben ráteszünk, amíg még van jó parázs.
Érdekes tapasztalat volt, Kenyában, az Esőerdőben. Mindent a sűrű növényzet borít, fa van bőven, de azt meggyújtani, már nem is egyszerű. Nem csoda hogy itt sok a szénégető. Kis zacskóban veszik a faszenet, és azon sütnek főznek. Táboroztam katonák mellett, akiknek pici vastag falú „ fazekuk” volt és abban izzott a faszén.  Az volt a tűzhely.






Víztisztítás.
Jobb híján, az ilyen apróra tört faszénen átszűrve, iható vizet kaphatunk.




Gyomorbántalom estén.
Fertőtlenítő „ tabletta „ Ez nem aktív szén, ezért több kell belőle, de jobb minta a semmi,

Végezetűl, csak szórakozásból is szenesíthetünk fát.
Semmit sem veszíthetünk vele, csupán a tapasztalati tudásunk fog gyarapodni.

Jó szórakozást.


Ehhez kapcsolódó téma a pudvás fa szenesítése.
 A Punk Wood készítése.


Pudvás fenyő szenesítés élesztéknek.


Egy fenyő ág pudvás belsejét kikapartam. Ahhoz túl nedves volt, hogy acéllal és kovával felizzítsam.




Dobozban, tűz felett elszenesítettem.



A nagy vödörben a faszén készül, a kis dobozban a Punk Wood





Miután kihűlt, acéllal szikrákat pattintottam rá. Hamar parázslani kezdett.  Amikor fújtam szikra esőt zúdított rám. Meggyújtottam a tollas ágat.





Lezártam, hogy kialudni, kihűlni. Újabb próba, siker. Harmadszor is megismételtem.
Eredmény. Könnyebben gyulladt, meg mint a szenesített pamut, bár arról sem mondok rosszat.

https://www.youtube.com/watch?v=zkzRy_nBBok&list=PLitOMHl3feBlP4bmkZ3U71OLYRanSE5Zs

https://youtu.be/zkzRy_nBBok



 A természetben fellelhető, nincs szükség a civilizációra, a tiszta pamut beszerzéséhez.
  A tollasság meggyújtása után lezárom, kialtatom. Többször is meg lehet gyújtani. Könnyebb elkészíteni, mint a taplót.


Ez az éleszték a nemzetközi szakirodalomban Punk Wood néven ismert. Hatékony, és bármilyen pudvás fából elkészíthető. Hamar nagy mennyiségű parazsat produkál.


Ha az izzó Punk Woodra faszenet teszek, azt is  izzásba hozza, begyújtja.




2018. november 17., szombat

Hobó Smóker


                             Hobó Smóker

  


Melegedés, főzés, sütés, grillezés és barbecue (BBQ) –zás. Egyetlen eszközzel. A saját fejlesztésű és elnevezésű Hobó Smokerrel.
Az alap a hobó kályha.
Sokak által ismert és kedvelt turista kályha. Számos változata ismert. Szétszedhető, lapban csomagolható, és a fix. Az első változattal kezdtem, de a vastag anyagnak nagy volt a súlya és az összerakása sem mindig a legkönnyebb. Ezért áttértem a kész változatra.
Miért is kedvelt, mik az előnyei. Kicsi, könnyű, kevés tüzelőt fogyaszt. Az oldala felfogja a szelet, a hőt központosítja, az edény alá sugározza.  Néhány gallyal elkészül egy kis leves, vagy tea.
Persze rakhatunk tüzet két kő között is, már ahol van kő.
A szétszedhető vel kezdtem. Elvittem magammal az Arab sivatagba. Errefelé a kő drága kincs. Máris megmutatkozott a hobó kályha gyakorlati haszna.  A sivatagra jellemző, hogy fa sincs sokkal több mint kő. Van viszont száraz teve ürülék, a sivatagi, pusztai népek tüzelője.
Mint az alábbi képen látható, úgy ég, izzik, mint a brikett.



 
Fa helyett faszenet is használhatunk benne.




A magas hegyekben, télen, az akár többméteres hó alatt találnánk csak követ. Egy hóból kiemelkedő sziklán fenyőgallyakkal már meg is oldottam a főzés gondját.
Az alábbi fotón már a fix kályhámat mutatom be, amelyet egy evőeszköz szárítóból alakítottam ki. Azóta is megvan. Könnyű. A helyfoglalása sem gond, mert beleteszem a főzni valót.




A külseje kormos lesz, de ezt megoldottam azzal, hogy kis vászon zsákocskát varrtam neki és abban szállítom.




Venni sem fontos, ha nem vittünk magunkkal, mert egy befőttes konzerv dobozból a késünk segítségével is gyorsan kreálhatunk. Nem mondom, hogy egy szépség, de annál használhatóbb.




E kis bevezető után jöjjön, hogyan  és miért fejlesztettem tovább, milyen módokon szoktam használni.


„Hobó kályha 20 l es vödörből.

Az elejére egy etető nyílást vágtam, a teteje alatt lyukakat fúrtam szellőzésnek, mivel a tetejét meghagytam zártra


Hátulra több lyukat fúrtam, de még így is kevés lett. Begyújtáskor sokáig füstölt, durrogott, jelezvén kevés az oxigén.




Egyszerűbb a hagyományos tűzön főzni, akár két kis kő között is.
Amint a parázs vastag lett benne, már kifogástalanul használható.




A lemeztetején, sütöttem csirke szárnyat, a háttal együtt. Jobb lett mint vártam. A húsból kicsepegő saját nedvességében párolódott, majd szépen megsült, nem égett meg.”




Ismét használatba vettem, de most másképpen. A felső lemez tetőt egy pánt rögzíti, így az könnyen levehető. Az ily módon nyitott kályhában jó huzattal ég a fa. Kémény hatás.




 A tetejére rácsot, rostélyt helyezek. Ezen már minimális füsttel kísérve tudok főzni, sütni.



 
Egészben sült csirke.

Egy bolti csirkét a mellénél kettévágva kiterítettem. Délután sós vízbe helyeztem ázni másnapig. lecsöpögtetés után fűszereztem. Fokhagyma, Majoranna, bazsalikom, mustár.




 A kályhába faszenet tettem a tűzre, hogy egyenletesebben alacsonyabb hővel tudjam sütni.
 A rácsra helyezett kiterített csirkét egy másik vödörrel fedtem be.




 Hideg szeles, várhatóan viharos idő volt. A hegyeket fekete felhők takarták. Ez persze engem nem tántorított el a túrától, a sütéstől. Viszont jobbnak véltem a védett Hobó kályhában tüzet gyújtani, mint a szabad térben. A húst ne a hideg szél fújja, ezért kapott fedelet.

Ez volt a következő lépés.

  Továbbá arra gondoltam, hogy egyenletesebb lesz a hőmérséklet, a pára is jobban megreked, a hús esetleg ez által szaftosabb lesz. Ezek csupán okoskodások, de most kipróbáltam ezt a technikát.
Az elhasznált faszén súlya 1 – 1.5 kg között lehetett. A sütési idő „2 ó 15 p. A hús puha, szaftos.  Amikor a combot megfogtam lazán elvált a testről. A szárnyak úgyszintén. A bőr kissé ropogós, de nem rágós, inkább lágy.




Sütöttem hozzá burgonyát és jót ebédeltem. A fele megmaradt másnapra.

A fent nyitott Hobó kályhába hosszabb ágakat is berakhatok, kevesebbet kell fűrészelnem.  A fülénél kesztyűs kézzel fogva könnyen mozgatható.
Ebben a szeles hidegben, a szikla fal hajlata alá beülve, magam előtt a kályhával, igen kellemessé tettem a pihenőhelyem. A füst felszáll előttem, a szikla hátulról visszaver egy kevés meleget is. A lábfűtéstől meg lassan meg lehet izzadni.
Melegedésre használt hobó kályha.




Időközben keresgéltem az interneten, találtam BBQ , grillező csoportot, sok hasznos információhoz jutottam.  Itt olvastam egy régi, de ma is kedvelt kerti eszközről, az Old Smokey ról. Ami úgy néz ki mint két egymásra tett vödör. Hát az enyém nem csak úgy néz ki, hanem szó szerint egymásra fordított két vödör. Ezek szerint amit művelek, az nem is egy elveszett ötlet, hanem egy igen régi módi. Ez a fajta sütés már nem grillezés hanem, barbecue (BBQ), legalábbis közel áll hozzá.


Az eredményes kezdet után, komolyabb sütésre szántam el magam

Csülök  BBQ

Vettem 1,1 kg os csülköt a marketben.
Tegnap bekentem  házi, Görög Oliva olajjal, majd száraz , egyszerű Rub bal bedörzsöltem. Ma délelőtt tettem parázs fölé. Sütési idő, 4óra. A bőr sajnos túlsült, megégett.  De amikor levettem és késsel szétnyitottam, az eredmény kielégítő volt. A hús a csontról levált.  A bőrös égett rész is elvállt a hústól, egyetlen rétegben. Nem kellett kapargatni, faragni az égett rész. A levált bőrön ott volt a zsíros vékony szalonnás hártya amit leszedtem. A hús tökéletes, szaftos, zamatos.
Csülök. sütési idő 4 óra
kb 1.5 kg faszén fogyott el.

A Rub szárazpác, amelyet belekell dörzsölni a húsba, nem csak rászórni. Alapvetően kell bele só, cukor, örölt bors, piros paprika, chili, hagyma, szárított fűszerek, szárított zöldségek.  Készen is lehet kapni őket.  Előtte ha száraz, olajjal vagy mustárral megkenni.






Hosor , csirke combbal

A mai BBQ, Hosor. Mongóliában tanultam ezen a néven. itt már láttam húsos batyu néven.
Marhahússal kellett volna, de itt ma minden zárva, két csirke comb volt itthon, azokat kicsontoztam, apróra vágtam, hozzá egy fej apróra vágott vöröshagyma, só, őrölt bors, és darált chili került az apróra vágott húsra.
Fontos, hogy a húst nem daráljuk, hanem aprítjuk. Íj módon más íz világot kapunk. A húst  alaposan összedolgozom a fűszerekkel.
A tészta,: liszt, só, 3 tojás, pici sütőpor, vaj. kevés víz. mert még száraz volt és nem volt több tojás itthon. A tésztán alaposan meggyúrom, pihentetem. Ismételt gyúrás után, négy részre osztottam, majd kinyújtottam őket.  Nagyjából tányér méretű tésztákhoz jutottam,
Egy kör alakú tészta egyik felét megpakolom a fűszerezett hús negyed részével. A másik felét ráhajtom, majd a széleknél a hüvelyk és mutató újammal össze csipkedem.  Fél tányérnyi, fél kör alakú, vaskos „ batyut „ kapok. A húsból és a tésztából négy ilyent tudtam készíteni.
Ezeket óvatosan becsomagolva, eltettem a hátizsákomba és így mentem a táboromba.
A tűz begyújtása és a megfelelő faszénparázs elérése után, feltettem a rácsot.
Sütőpapírt tettem a Hosorok alá, hogy a szaft ne csöpögjön le róluk a tűztérbe.
lefedve, időnként megforgatva, szép lassan megsültek.







Hobo Smoker


Tovább fejlesztettem, a Hobó kályhámat, amely átalakítás után kapta a Hobó Smoker nevet, Azért kereszteltem el, mert ez nem azonos az Old Smokey val, csupán hasonló. Az eltéréseket nem tudom, de ne legyen ebből gond. A szakemberek szerint is maradhat ez a neve.
Ennek nincs hőmérője, levegő szabályzója.


3 szöggel átütöttem sugárirányban az oldalát kb. 4ujjjnyival a felső pere alatt.
Erre egy aprólyukú fém rács került, melyet kombinátfogóval, az oldalát felhajtogatva kör alakúra formáztam. Ez belepasszolt az edénybe és a szögek megtartják.




Egy vékony, gyenge anyagú alumínium tálcát félbehajtottam, majd a széleit visszahajtva akkorára alakítottam, hogy beleférjen a Hobó, ba, rá a fém rácsra, Íly formában a terület fele fedést kapott a direkt hőtől.  Igaz ez a lemez nagyon vékony, de kettéhajtva a két réteg közti légréteg is szigetel valamelyest, így már indirekt módon tudok sütni.



Erre a lemezre tettem egy kis lábaska födőjét, melybe vizet töltöttem, párologtatónak,



Ezután, mehet a grillrács az alsó részre., Egy darab lyukacsos lemezt meghajtogattam és ez lett az oldalas tartó. Ez a fedett rész fölé kerül, bele állítva az oldalasok.




  A két darab fél kg súlyú volt. 4 db oldalasom volt, két részletben sütöttem meg.
Az oldalasokat Egyszerű Rubbal dörzsöltem be, de csak éppen a sütés előtt egy órával. Faszén felette indirekt módon a sütési idő : 3 óra 20 perc
A másik két darabot másnap sütöttem meg. Kevés volt a faszén, ezért vékony ágakkal óvatosan tüzeltem alatta. Majd száradó félben lévő uszadék fát tettem a tűzre. Ez pont megfelelt a célnak, mert a magas víztartalma miatt rosszul égett.
Ennek a sütési ideje:  kb 3,5  óra.
Maximálisan megvoltam elégedve az oldalasokkal, a másnapi valahogy még jobb lett.   Sötét barnára sültek, de nincs megégve, nem kemény a felülete. Gondolom a füstöléstől kapta ezt a szép szint. Átsült, puha, omlós, finom.




Rövid betekintés a sütések válfajaiba és a hőmérséklet tartományokba.
A hideg füstölés (25-30 °C),  a meleg füstölés (55-80 °C) a grillezés (150-300 °C). A barbecue (BBQ) (110-125 °C) keményfa vagy abból készült faszén füstjén, zárt rendszerben.  
Hosszú ideig tartó hőkezelő eljárás, mely a húst nem teszi ki közvetlen hőnek. Indirekt sütés.
Nem használok hőmérőt, nem tudom a sütési hőfokot. A fentiek csak tájékoztató jellegűek,

 Ezért helyeztem a félbe hajtott tálcát a belső rácsra. Ezáltal nem éri közvetlen hő a húst. Igy készült a legutóbbi sertés oldalas.

Marha oldalas, rubbal alaposan bedörzsölve, várja a holnapi BBQ -t.  

Természetesen sok más módon is szoktam sütni, de az egy korábbi írás témája volt.