Lappföldi kalandozások. 2015
Utsjoki / Finnország legészakabb részén, Norvég határ település/
Néhány
házból, egy Szupermarketből és benzinkútból álló település. Északon
egy folyó szegélyezi és egyben elválasztja Norvégiától, ahová hídon
lehet átjutni. A környező dombvidéken kóboroltam.
Ma
érkeztem ide Dél ről.
10.
02.- án pótoltam az élelmiszerkészletemet.
Bevásárló
lista:
- 1 kg rizs
- 1 kg zabpehely
- ½ kg datolya
- 4 cs snack leves
-
10.
07. Mai napi élelmem
-
reggeli - zabpehely krémleves
- ebéd - szárított hús, datolya
- délután – snack
leves, utána pár szem datolya
- vacsora – zabkása
cukorral
10.
09.Ma egy hét elmúltával ismét bementem Utsjokiba és kiegészítettem az
élelmiszer készletemet. A marketben megettem 200gr sült oldalast.
Készletem:
- 0,8 kg rizs
- 1,5 kg zabpehely
- 14 cs leves
- 0,25 kg datolya
- 0,25 „” mazsola
- szárított hús / a teljes 6 hetes útra kb 25 dkg ot vittem
magammal /
- 0,4 kg grill kolbász
- vaj
10.11.
átnézem az élelmiszer készletemet, és elosztom a következő 14 napra.
Ilyen beosztással ráérek emberek közé menni 2
hét múlva.
ü 8
x 4 Ek rizs
/ Ek – Evő kanál /
ü 10 x
11 Ek zabpehely
Ez
azt jelenti, hogy 8 napon át ehetek
napi 4 Ek rizst megfőzve háromszoros
mennyiségű vízzel, és még zabpelyhet. 6
napra már csak zabpehely jut fő élelemnek. Ehhez még hozzá jön a szárított hús,
datolya, mazsola. Ez utóbbiakat csak menet közben ehetem, ebédre. Pihenő
napokon nem, mert akkor főzök rizst ill.
zabpelyhet.
Ma
egésznap gyalogoltam, csak szárított húst és mazsolát ettem néhány dkg –ot.
A
vidék legmagasabb pontjára akartam felmenni. Reggel erdős területről indultam,
és ahogy haladtam felfelé, úgy ritkultak a fák, és egyre alacsonyabbak lettek.
Más ez mint amit Közép Európában megszoktam. Ott nem változik ilyen kis
szintkülönbség alatt ennyit a növényzet, a táj. Meredek és még meredekebb
kapaszkodók követték egymást. A ritkuló erdőből a kilátás, az alant elterülő
vidékre gyakori megállásra késztetett. Feljebb érve fokozatosan nőtt a
belátható terület. A tundra, vizes terület, lent a síkon, a völgyekben nem kell
vizet vinni magammal mert majdhogynem abban járok. A hegyek másak, itt sok
esélyem nem lesz vízre, de reméltem hogy fogok találni. A mennyiben nem, akkor
tovább le a hegyről a másik oldalon, a folyóig.
A
pillanat örömeinek élve másztam a hegyre. Itt nincsenek magas hegyek, ez nem az
Alpok. Néhány szász méter a tetőig. A fák elmaradtak, s a töredezett
domboldalban lépcsőzetesen fekvő kis medencéket találtam. Az ivó víz. Minden
rendben, ma itt alhatok. A víz nem csupán a szomjúság ellen szükséges, de az
ételeimhez elengedhetetlen. Rizst , tésztán nem tudok főzni nélküle. Ezért is
szoktam rá az utóbbi időben a zabpehelyre.
Ezt víz nélkül is fogyaszthatom.
Felértem
a hegytetőre ahol kis kunyhó állt.
Le a hátiszákot és ismét körbecsodálkoztam a Világ e csendes,
békével magához ölelő darabján. Ez a
hegytető, mint egy domb. Körbefordulva innen minden irányba ellátok, nagyon messze. Szerencsémre az ég, a levegő
tiszta, nem homályosítja látásom a pára.
Az ilyen útjaimon rám szálló nyugalom, béke,
most még hatványozottabban jelentkezik. Megnyílt alattam ez a végtelen térség.
Fenyőkkel vegyes nyírfa erdők, ligetek. És víz, tengernyi tó, folyok kanyaroknak ömlenek egymásba, majd tóvá
szélesednek, ismét keskeny csíkká olvadnak és eltűnnek az Észak végtelenében.
Még soha nem láttam be ekkora területet. Ekkora érintetlen vidéket. Nem csillan
fel a sínpár, nem kanyarog az autópályák széles szalagja. Gyárkémények sem füstölnek,
gyártelep nem rodít bele a tájba. Szédülök, részeg vagyok. Megrészegít ez az
élet. Nem tudok betelni vele. Iszom a látványt, a szemembe égetem, hogy örökké
ott éljen.
Esteledik,
bemegyek a házikóba, egy embernek nagyon kényelmes. Az ablak alatti padon pont
elférek majd aludni. Tűzgyújtás a kis dob kályhába, gyorsan melegszik a levegő,
legalább olyan gyorsan, mint ahogy
kint pedig a hideg jön.
Vacsorám:
ü zabpehely krémleves
fokhagyma porral és utána
ü zabpehely morzsás tészta.
Egy
ilyen úri vacsora után itt aludtam ebben a szűkre szabottan kétszemélyes
faházban a környék legmagasabb pontján.
A
hidegebb időben napközben nem vagyok szomjas, keveset iszom, ezért a víz
veszteséget, az esti levesekkel pótolom. Jobban esik a zabos híg krémleves
mitha csak liter számra innám a vizet. Ez még tápláló is. Fáradtan a sűrű étel
sem kívánkozik. Először a folyadék, aztán a többit majd meglátom. Amennyiben
nem kívánom a második fogást, akkor elteszem másnapra, akár magammal is
vihetem. Ezt gyakran meg is teszem a rizzsel.
Száraz
helyen jól aludtam. Reggel köd ülte meg
a völgyet, az alattam elterülő mindenséget.
Szerencsés voltam, a tegnapi nappal, a tiszta
idő, a jó látási viszonyok miatt. Az
égiek ismét kegyesek voltak hozzám. Enyhe hószitálás, a köd sűrűsödik. Had
tegye, az a dolga. Nekem meg az, hogy akkor ma pihenő napot tartok. Naplót
írok, főzőcskézek. Tűzifa elegendő van a
kamrában, de szükség esetére még egy gázrezsó is van tele palackkal.
Kezdésnek
Cipó
zabpehelyből. Szárított élesztővel készítettem, de természetesen nem tudott
megkelni, ahhoz nem volt elég meleg,de ez nem jelentett akadályt.
Zabpelyhes
metélt. Ez annál jobban sikerült.
Reggel
beáztattam egy kevéske szárított marhahúst. A zabpehely metélt főzővizébe leves
port szórtam, ebbe bele öntöttem az áztatott húst, a lével együtt és a kifőtt tésztával. Kiadós,
tartalmas leveshez jutottam. A hús kemény maradt, de ízesítette az ételt.
10.
27. Csütörtök Hárkákoski
Telnek
a napok, hetek. Napról napra egyre hidegebb az idő, terjed a jég, hízik a
tavakon. A határ folyón láttam hatalmas jégtáblákat amint összetorlódtak. Itt
olyan lomha a széles folyó, hogy hamarosan be fog állni.
A rohanó folyók még jégmentesek. A Lemmenjoki
völgye, ezen szakaszán beszűkűl és szurdokot vájva magának rohan lefelé a víz,
sziklákba akadva, zúgókat képezve. A
hely varázs csábított ide, ujabb kalandokra, az ismeretlenbe. A meredek partoldalban futó ösvény hol egyik,
hol a másik oldalon halad. Az átkelés izgalmakat sejtet. A térképen csónakos
átkelést jelölnek, de lesz e csónak, a fagyok miatt nem vitték e már le. A
gyalogos átkelőknek, a gázlóknak, a Ford ok más a jelük. Részesültem
élményekben, mikor derékig pucérra vetkőzve a hátamra kötve, a nyakamba
akasztva a ruhám és minden felszerelésem
gázoltam a jeges folyón keresztül. Ez hozzá tartozik az ilyen
utazásokhoz. Izlandon némelyik nap többször is kellett gázolnom a vízben.
Magányosan
járom az utam, embernek nyoma sincs.
Az
ösvény, havas, jeges. Csúszásgátló acél körmös gumiszalagot, „papucsot „húztam
a bakancsimra. A húsz kg nál is nehezebb hátizsákom miatt is oda kell figyelnem
a lábam alá. Amikor elcsúszok, elesek, elég nehézkesen tudok csak lábra állni.
Ezen a szakaszon méterekkel a folyó szintje felett a kényszer fürdőzés veszélye
is fenyeget. Felpillantgatva lesem,
keresem az ösvényt, a tovább vezető utat. A fát közül a folyó felé kitekintve
végre meglátom a drótkötelet, mely a két partot köti össze, mintegy 2 m-rel a
víz színe felett kifeszítve. Csúszó karabinerrel.
nem forgó csigával. Ehhez van rögzítve a csónak. Leereszkedem. A parti sáv már
beállt, foglya a jég a csónakot, de engem azért nem bír el. Hátizsákom leteszem
a földre és nekilátok kiszabadítani a csónakot.
A part felé rángatom, jégtörőként használva. Megizzaszt
a munka, de megérte, sikerrel járok. Bent a
gyors sodrás miatt még nem tud befagyni a folyó. A csónak alját vékony
jég borítja, mely beszakad amint rálépek, és feltőr a víz. Nosza gyerünk
feltörni a jeget. A csónak hoz tartozik egy nyeles víz merő. Töröm, a jeget,
merem a vizet. Már jócskán benne járok a délutánba mire indulásra készen állok.
A partra lépve felveszem a hátizsákom és azzal szállok vissza. A vizes, jeges
part, a mogó csónak miatt ezt egyszerűbb leirni, mint véghezvinni. A biztonság
kedvéért a hátizsákot magamon hagyom, nehogy borulás esetén elvesszen. Utólag
visszagondolva, ez életveszélyes lehet, hiszen a nehéz zsák lehúz és belefolyt
hat a mély, hideg, sodró vízbe. Tapasztalatból tanul az ember, ha más nincs
akkor a saját bőrén. Még sosem láttam,
hogyan használják ezt az átkelőt. A parton, egy táblán, rajzokon mutatják. Ott hevedert és beülő biztosítást
mutatnak, karabinerrel a kötélpályára akasztva. Hát itt ilyenek nincsenek.
Sebaj. Beülök a középső padra. Stabil, de igy nem érem el a húzó kötelet. Fel kell állni, így már jó. Húzom a kötelet, mozdul
a csónak orrával a túlpart felé. Beljebb haladva, a sodrás keresztbe fordít. Igy
is jó, egészen addig még egyszer csak megakadok. Hiába húznám, semmi, csupán a
csónak kacsázik alattam, én billegek. No persze, a hátizsák miatt bénázok. A
húzó kötél gyűrűn felakadtam. Fogva tart. Megpróbálom levenni a zsákot, miközben egyik kezemmel
kapaszkodnom kell. Már le ülni sem tudok, fog a kötél. Na most kezdek szarban lenni. Ilyenkor tudatosul az emberben, hogy magára
van utalva. Nem számíthat senki segítségére, nincs értelme segítséget hívni.
Nem kapkodni, higgadtan végiggondolni,hogy mit lehet, mit kell tenni. A csónak
forog, billeg. Izgalmas pillanatok. Fordulok, egyik vállamról lekerül a zsák
pántja, lendűl rólam, a csónak feneke csúszik, Én is elnyúlok a csónak fenekén,
de a zsák is megvan itt velem. Ezt megúsztam. Majdnem szó szerint. Úszás ugyan
nem volt, de a sekély fenék víztől a nadrágom elázott.. Most már sikeresen
partot értem., miután a csónak orrát ismét jégtörőként használva feltörtem a parti jeget. Már
csak a kiszállással kellet óvakodni, a
jeges köveken.
Mindent
sorjában, most következik a vizes nadrág esete, ezzel mit csináljak. Nincs
hőmérőm, de anélkül is érzem a levegőn,a nadrágomon , hogy a fagypont alatt van
a hőmérő higanyszála.
Egyértelmű,
hogy meg kell szárítani a nadrágom, mer rám fagy és nekem is szárítkoznom kell.
Hogy is csinálják ezt a menő túlélő filmekben, tüzet gyújtanak. és addig is még
megszárad a ruhája, beül a jó meleg sátorba forralt bort kortyolgatni. Csak
hogy itt nincs se stáb, se fűtött sátor, se forralt bor. Itt csak a való világ
van!
Vagy
itt a parton rakok tüzet, vagy megkockáztatom, hogy megtalálom, a térkép szerint néhány kilóméterre lévő
menedékházat.
Ez
nappal nem jelenthet gondot, de most az időn sok múlik. Egy órán belül besötétedik. A hó, igaz hogy
világít, de az ami most frissen leesett, eltünteti az ösvény nyomát. Egybe
mossa a talajt, nehéz lesz meglátni. Nyomok nincsenek. Sokfelé gyökér, ág keresztezi. Csábít a
kunyhó. Napok óta nem voltam meleg, védett helyen, jó lenne megmosakodni és
megszárítkozni a ruhámmal együtt. Amúgy is azt terveztem, de ha nincs gond,
csak holnapra érek oda.
Az
erdő, a folyó szellemeit segítségűl híva, hogy vezessék lábaimat. irányítsák
lépteimet, útra keltem.
Leszállt az este, homály borult az erdőre, de az ég
tiszta fénye segítségemre van.
A
hó világít, meglátom a fák között kanyargó csapást. Gerincen haladok, könnyű az
utam. Amire figyelnem kell, hogy lesz balra egy leágazó ösvény a tó partjára, a
házhoz, és ezen ne haladjak túl, mert akkor hosszú éjszakának nézek elébe. Igazában nem tó hanem a Lemmenjoki folyó
szélesedik tóvá pár száz méterrel
alattam.
Bodog vagyok, hogy itt lehetek, és a menedékre is ráleltem.
Rádásjárvi.
A
jól sikerült, kalandokban bővelkedő nap
után melegszem a kályha tüzénél. A tóban megfürödtem és most szárítom magam és
a ruháimat is. Ha egyszer már így alakultak a dolgok, a hely is megfelelő,
nagymosást tartottam. Jó a túzhely, elég
meleget ad, van hely felette a ruhákat szárítani. Tegnapelött éjjel a kabátom keményre fagyott,
az előző napi esőtől. Még csak ősz van,
gyakran változik az idő., de már remélem nem melegszik vissza, nem lesz eső,
csak hó. Sokkal jobb a fagyos földön menni, a havat söpörni magamról , mint a
sárban dagonyázni és bőrig ázni.
10.
28. péntek.
Reggelre
befagyott a tó. Ma pihenőnap, ruha , bakancs szárírás.
A
mai menü.:
ü Galuska leves
ü nudli prézlivel
ü palacsinta / a házban
volt palacsinta sütő, mivel nem hoztam magammal, csak akkor tudok sütni, ha van
a kunyhóban serpenyő.
Természetesen
minden zabpehelyből készült, sóval, vízzel.
Szép
napokat töltöttem a Lemmenjoki völgyében. Ide még visszakell jönnöm határoztam
el magamban, amit a következő nyáron meg
is tettem.
Lemmenjoki egy évvel később ,
2016
Svalbardról
visszarepültem Norvégiába, onnét pedig kényelmesen autóstoppal keresztül
utaztam észak Skandináviát, Svédországon keresztül Finnországba. Az első héten
ragyogó napos idő volt. de azóta csak elvétve látom a napot, pedig még
augusztus elejét irjuk. Ismerős tájakon vándorlok. Havas időkben jártam erre, hát most meg szeretném
nézni, milyen nyáron. Azzal ijeszt gettek,
hogy a sok szúnyog miatt elviselhetetlen, itt az élet. Meg kellett néznem. .A Skót felföld Mij felhői
után kevés rosszabbat tudtam elképzelni.
A mij egy apró, muslica méretű csípős rovar. A szúnyoghálón gond nélkül
átsétál. Védelemül ellenük, fejre, kalapra húzható moszkitó maszkot és kabátot
vettem. Esős időben felhőben várkoztak a sátor felett és aki kilépett az
egyszerűen beléjük ütközött. Háló nélkül
erezni lehetett, hogy lefejeltem valamit. Néhány ezer mij- t. Felkészültem az
itten i fenevadakra, de kellemes meglepetés, nem volt több itt sem mint a hazai
nádasokban.
A
ponyva alatt a szúnyoghálós bivak sátor.
A mindennapos esők miatt már viccesen
megjegyeztem magamban, hogy talán eltévesztette a repülő az irányt, és a Tundra
helyett az esőerdőbe jöttem. Így teltek napjaim, vándorlásaim közben.. A bakancsom
is gyakran megmerült, reggel már vizesen kellett felvennem, az erdő alja is
sokhelyütt tocsog. Ez a borongós, esős idő,és a magány , nyomasztólag kezdett
hatni rám
Jó
lesz holnap beülni egy kávéra és bevásárolni, meg valami kis nyalánkságot is
enni.
08.15.
Levi K Market bevásárlás, kiegészíteni a készletemet.
ü 0.6 kg
kenyér
ü 0,6 „”
szalámi
ü 0,5 „”
vaj
ü 0,8 „”
zabpehely
ü 0,25 „”
mazsola
ü 0,25 „”
datolya
ü 0,5 „”
kakaó italpor ( inni és a kására szórni )
ü 0,5 „”
rizs
ü 6 x 60
gr os snack leves
ü fűszerek, őrölt bors,
leves ízesítő, sütő por, Mg tabletta
ü 0,4 kg Grill makkara kolbász ( 4 x 100 gr )
Ez
a kaja csomag, 4,8 kg súlyú. Ezzel
felpakolva , 100 km .nél hosszabb utat kell megtennem, mire elérem a Lemmenjoki
–t, és már lakott település nem lesz. ezért kellet a nagy bevásárlás.
Gyalogoltam , stoppoltam. A legegyenesebb, legrövidebb utat néztem ki
magamnak Szépen haladtam, amikor valami
útépítés táblánál megállunk. Kedves halk
szavú férfi hozott idáig, és most mond nekem valamit Számi nyelven. Türelmesen
vár. Gyanítottam, hogy ki kéne szállnom.
Hát úgy legyen, veszem a hátizsákom is. Az autó újra indul és visszafordulva
elhajt amerről jöttünk. Körül nézek és
világossá válik a helyzetem. ami cseppet sem rózsás. Keresztben folyó, de híd
nincs rajta. Paff ! Most építik, ez marha jó. Nézek ki a fejemből, mit is
kezdjek, magammal. Ezt magyarázta nekem
az öregúr, egy elágazásnál. de én meg mutattam hogy egyenesen akarok
menni. Ha ezt akarom, hát rajta ne múljon, elhozott amíg volt út. Jó sokat
jöttünk azóta, ember nem lakta területen.
Itt bizony nem fog jönni másik autó addig, amíg el nem készül a híd. A
távolságot talán úgy lehet jobban elképzelni, ha valaki Budapestről elindul
Szolnokra, és közben nem lát egy házat sem, félúton meg útlezárás miatt már
autó sem jön, és napokig emberrel sem fogok találkozni, jó eséllyel. Ettől
elhagyatottabb hely csak Izland volt. Az ottani állapotokat Magyarország
térképére áthelyezve a következőt látnánk,. Győrben van egy élelmiszer bolt
azaz egy Szupermarket, aztán Budapesten, Szegeden, és Debrecenben. Jó ha az
embernek van egy kis tartaléka, úgy 2 hétre való. Ha itt az ember elcseszi, hát
magára vessen, mert itt nem lehet felszállni a vonatra, mert errefelé olyan
nincs. Ezen az úton busz sem jár, Röviden semmilyen közlekedési eszköz. A két
lábamon kívűl. Lemegyek a folyóhoz, hát
ezen durva lenne átgázolni, ehhez már tutaj kéne. Nem széles, gyors. Van
viszont egy vas I gerenda keresztűl a folyó felett. Gondolkodás nélkül oda
mentem, meglökdöstem, stabilnak látszott, átmentem. Na ekkor megálltam és
szemügyre vettem. Ha ezzel kezdem, akkor még most is ott állok és nem merek
rajta keresztül menni. Ezért nem volt
szabad gondolkodni. Biztos, hogy a
munkásoknak tették oda, csak ők megszokták. Most nem dolgozott ott senki, ha
beleesek, hát oldjam meg, ha tudom. A legfőbb gondot a hátizsák jelenti, mert
azzal együtt nem tudok partra úszni.
Megelégedve
boldogan folytattam utam. ma 22 km –t gyalogoltam. Ja ha nem mondtam volna, itt
most örök világosság van. Ez idő alatt nem láttam senki ember fiát. Hollókat
minden felé hallok, nem sokat, csupán
napi egy két madarat. Egy fajdot
láttam, és Rénszarvas nyomokat, egy pockot.
Sokat
nem kellett válogatnom, a sík vidéket borító ligetes erdő egyhangúságában is
szép. Egy merész jobbra át és letelepedtem éjszakára. Nem egészen így volt,
mert addig kellett mennem, amíg valami víz nem csordogált a fűben.
A
vad víz tiszta, egészséges.
Arról
már olvastam, hogy a medvék miatt, a háló helyemen ne tartsak élelmet. Sőt.
vacsora után azt a ruhámat is vegyem le, ami eddig rajtam volt, mert étel szagú
lehet. Ma reggel vettem jó illatos szalámit, melyik maci hagyná ott. Vacsorám
végeztével becsomagoltam az illatozó holmimat és legalább 100 m re elvittem, és
felakasztottam egy fára. Medve itt is eléri, csak róka, vagy farkas nem. A
medve miatt hiába is húznám fel a fára ahogy tanácsolják, mert ha nem tudták
volna a maci mászik fára. Itt pedig len nagy fák nincsenek. Az a sok tanács amiket mondanak erre a tájra
nem alkalmazhatóak. Más alkalommal a városiak kérdezték tőlem, hogy nem volt e
gondom a medvékkel, hát eddig nem. Eddig még megúsztam. A farkasokat sosem emlegetik, úgy látszik
azokkal nincs gond. legalábbis errefelé, még a tél elején sem.
Medve
mentes jóéjszakát.
08.
16.
Korán
keltem, ragyogó időben, nagyot gyalogoltam, de már kevesebbet mint tegnap,
amikor becsatlakozott a terelő út. Itt lett világos, hogy merre kellett volna
jönnöm. Erre azt hiszem amúgy sem jár busz, az út le sincs aszfaltozva,
csak amolyan murvás út. Itt nem sokáig
vártam, jött egy nyaraló házaspár lakóautóval és elvittek egészen be a
Folyóvölgyhöz. ők is meg akarták nézni. Ilyen jól sikerült stopp után az
éjszakámat, már mélyen bent a folyó parton tölthettem.
Másnap
is hétágra sütött a nap, de nem volt hőség. Csodás túrázó időben, követtem a
folyót. Egyedül voltam, megmártóztam. Ponyvám kifeszítettem és alatta
táboroztam a magas parton. Lementem horgászni, ma nem kaptak a halak.
08.
18.
Reggeli pergetés eredményeként, szép pisztrángot fogtam.
Mai
reggeli: zabkása kakó porral
mai
ebéd : sült pisztráng, botos kenyér,
snack leves. Végeztűl vajas botos kenyér kakaóval.
szenzációs
volta a mai ebéd.
A
halat zabpehelyben megforgattam és úgy sütöttem.
A
továbbiakban csak felsorolom, hogy mit ettem egy héten keresztül. Ez a
mennyiség elegendő volt, a napi túrámmal elhasznált energia pótlására. Ezekkel
az élelmiszerekkel, és hozzá hallal. bogyóval
hónapokig is ellehetek.
08.19.
Élelmiszer
készletem:
ü grill kolbász 500 gr
ü vaj 250 – 300ge
ü leves 8 cs
ü rizs 3,5 x 125 gr -
ez 7 adag
ü zabpehely
ü „” müzli őszesen 600 gr
ü kakaó ital por 350 gr
ü Fűszerek
ü Ét csoki 150 gr
Délben,
két arasz hosszú lazacot fogtam villantóval.
Mai
menü:
ü reggeli 5 Ek müzli ( Ek – evő kanál )
ü délután sült hal , + leves tészta
A
halat fogás után rögtön megtisztítottam, megsóztam és foghagyma porral
megszórtam. Szép rózsaszín húsa volt. Ketté vágva, serpenyőben, vajon sütöttem
meg. Ez is jól sikerült.
ü Vacsora: leves 1 Ek zabpehelyből,
ü palacsinta 2 Ek
zabpehelyből
08.
20.
Élelem
készlet 7 napra elosztva
Napi
fogyasztható mennyiség:
ü 60 gr rizs
ü
60
„” leves tészta
ü
60
„” grill kolbász
ü
3,5
Ek müzli
ü
6 Ek
zabpehely
ü
Nesquick kakaó 30 gr
ü
fűszerek,
reggeli : ½ löncshús / találtam /
17 óra
60 gr rizs, + a konzerv másik
fele.
1 Ek zabpehely leves
2
Ek „” kása kakaóval
08. 21.
ü
reggeli 3 Ek műzli
ü
ebéd leves / 1 Ek zabpehely
ü
vacsora leves
60 gr tésztával
3,5 Ek zabpehely kása, kakaóval
08.
22.
ü
reggeli 3 Ek müzli
ü
ebéd
1 Ek Zabp, leves
60 gr rizs. 50 gr grill kolbásszal
ü
vacsora 60 gr tészta, snack leves
3 Ek zabp. kása
08. 23.
ü
reggeli 3 Ek müzili
ü
ebéd 2,5 Ek
zabp. leves
ü
vacsora 60 gr rizs, 100 gr grill kolbász
2 Ek zabp . kása kakaóval
08.
24.
ü reggeli 3,5 Ek
müzli
ü ebéd
16 kor 2 Ek zabp. krém leves
ü vacsora
60 gr rizs + 100 gr grill kolbász
2 Ek zabp, kása kakaóval
08. 25.
ü
reggeli 3,5 Ek müzli
ü
ebéd
15 – kor hagyma krémleves
60 gr risz + 100 gr grill
kolbász
ü
vacsora 60 gr snack leves tésztával
3 Ek zabp. kása
kakaóval. A levessel már jóllaktam a kását édességnek főztem
08. 26. még 2 -3 napra elegendő az élelmem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése