A fenyőgyantáról
A fenyőfák
törzsén, a kéreg sérüléseinél, gyantafolyások keletkeznek, mint a fenti képen.
A nagy
sebeket teljesen befedi a gyanta. Ilyeneket könnyen találunk erdészeti utak
mellett, mert a gépek a szűk helyen haladva, forgolódva, lesértik a fák kérgét.
Tehát első sorban ilyen helyeket érdemes figyelemmel kísérni.
A fa ezzel
zárja le a nyílt, sérült részt. Ettől kivétel a sarkvidéken, ahol nem találtam gyantafolyásokat.
A kéreg visszapöndörödött
része alatt, kevéske gyanta
Ez is jól
ég.
Már tizedik
éve élek az Alpokban, ezért nagyrészt ezen a vidéken túrázom. Általában több
napra megyek, tésztát, rizst, zabpelyhet viszek magammal. A lényeg, hogy főznöm
kell. Télen még a hó olvasztás előzi meg a vacsorafőzést. A tűz gyújtáshoz, élesztéknek itt a
leggyakoribb, legegyszerűbben gyűjthető a fenyőgyanta. Keresni sem kell. Már az utam elején, látok
gyantafolyásokat. Késemmel lefaragok belőle, és elteszem egy zacskóba.
Ezt a gyantát szikravetővel nem tudom
meggyújtani, de egy papír zsebkendő egyrétegű darabkája segítségével könnyen lángra lobban. Hevesen
ég, kormol, de az illata nem kellemetlen. Ezután már csak táplálni kell,
etetni.
Most nem a tűzről , hanem a gyantáról mondanék
néhány szót. A leszedett gyanta fakérget is tartalmaz. Ezzel nincs is gond, így
is használható.
A fenyőről
leszedett gyanta, már gombóccá formálódott a zsebemben levő zacskóban.
De miért ne olvasszam ki a gyantát, a
szennyeződésből.
Kétféle
módon csináltam. Először egyszerűen, egy konzerves dobozban, a tűz fölött
olvasztottam meg és öntöttem le a folyékony
tiszta fenyőgyantát egy kis fémdobozba. Az igy kapott anyag puha, könnyű szedni
belőle egy kis bottal, hogy a tűzgyújtást segítse. Meleg időben a gyanta
annyira puha lesz, hogy kissé elfolyósodik, és a csavaros tetejű dobozkámat
rendesen beragasztotta belülről. Azért még ki lehet nyitni.
A másik
olvasztási mód a víz fürdőn. Egy nagyobb
edénybe vizet teszünk, és ebbe állítjuk a másikat, amiben a gyanta van. Ügyelve
arra, hogy a vízben ússzon, de abból ne kerüljön bele. Igy nem tud megégni amíg
meg nem olvad. Ez is sikerült, leöntöttem a gyantát. Miután kihűlt, jött a
meglepetés. A gyanta olyan lett mint a borostyán. Szépen áttetsző,
kőkemény,csillogó.
Majd
kitörtem a dobozból. Igy nehéz meggyújtani, élesztéknek használni.
Az alábbi
fotón látható a kemény gyanta, a puha és
felettük a gyűjtött, de ki nem olvasztott gyantám. Egyetlen képen az
összehasonlítás végett.
Tűzgyújtáshoz igy is tökéletesen megfelelő,
egy zacskóban magunkkal vihetjük.
Olvastam,
hogy valakik azt javasolják, hogy a gyantát keverjük össze, fele mennyiségű Olíva
olajjal és így egy jó gyújtóst kapunk. Mivel ezt otthoni feladatnak szánták, én is a konyhában végeztem el.
Az első adag
egy frissen szedett gyanta, természetesen kevés fakéreggel együtt.
Rezsó fölött
kezdtem olvasztani, és hogy meg ne égjen már hozzá is adtam az Olíva olajat.
Kevergetve
olvasztottam.
Miután
késznek ítéltem levettem hűlni. A folyékony részt egy üvegbe töltöttem. Csak a
kéreg darabok maradtak vissza. Egy sűrű, de folyós, sárga mézhez hasonlító anyagot eredményezett a munkám.
A második. A
korábban vízfürdőn olvasztott és borostyán szerűvé vált, mára már kőkemény
anyagból tettem egy darabkát vízfürdőre.
Ez alá is
öntöttem Oliva olajat. Nagyon lassan akart megolvadni. Nem is sikerült teljesen
az olvasztás.
Maradt benne egy darab, gyurma szerű rész. Ez
nem akart folyósodni. Kivettem a vízfürdőből,
és most már gyorsabban melegedett, forrt. Habosra főztem, majd ezt is hűlni
hagytam.
Gyújtási kísérletek.
A gyantákat
nem tudtam szikravetővel meggyújtani.
Kis darab papír
zsebkendő élesztéket használva, kiválóan gyullad, ég.
Az Oliva
olajjal kevert, még langyos gyanta sem gyullad meg a szikravetővel, csak ha
élesztékkel gyújtom.
Az Oliva
olaj jól ég, kiváló mécsesnek, csak valami kanóc kell hozzá. itt egy kis papír zsebkendőt
olajoztam be. Látni milyen nagy lánggal ég.
Már régebben
is készítettem funkcionáló mécseseket, különböző kanóc megoldással, Oliva
olajjal .
Narancs héj
mécses, fél dió mécses. Ez utóbbi érdekessége, hogy miután a kanóc elég, ill
már előtte is, a dió héj is meggyullad, és a kanóc szerepét tölti be.
Az olajos
gyanta feketén füstöl, míg az olajos papír tiszta lánggal ég.
Baloldalon
az Oliva olajos üveg, és alatta a papír zsebkendő kanócos olaj. A jobb oldalon a dobozkában a mischung és
mellette a deszkán az égő elegy, melyet szintén papír zsebkendővel gyújtottam
be.
A
kísérlettel azt tudtam megállapítani, hogy semmi értelme ennek a sok munkának,
ráadásul az Oliva olaj nem is olcsó. Ezen kívül, ha bushcraftról, túlélésről
beszélünk, akkor még kevésbé van értelme az ilyen munkáknak, amikor az
egyszerűen leszedett fagyanta tökéletes a célnak. A gyanta darabokat egy
zacskóban tárolva magunkkal vihetjük. A folyadékkal már veszélyesebb a helyzet.
Könnyen összeragacsozhatunk mindent. A fenyő gyantát spiritusszal tudjuk
egyszerűen, könnyen lemosni, eltávolítani.
Ma tovább folytattam
a kísérletezést.
Szoba hőmérsékleten
a keverék kezelhető állagú maradt
Élesztékkel gyújtva
kielégítően égtek.
Eszembe jutott a spiritusz mint olcsó oldószer. Az olajos
gyantába spirituszt ( denaturált szeszt ) kevertem. Abba reménykedve, hogy az alkoholt
meggyújtja a szikravető, és ezáltal egy jó gyújtó elegyet kapok. Az alkohol miatt
könnyen gyullad, és a gyanta miatt tartósan nagy hőmérsékleten ég.
A gyújtás ment
könnyen. Az alkohol színtelen lángja miatt
be kellett vinnem. Ez már gyanús volt hogy a gyanta nem füstöl.
A szesz gyorsan
égett, a láng lanyhult.
Még nem kialudt.
Ekkor a szokásos
papír zsebkendő darabbal ismét meggyújtottam. Ezzel már nem volt gond, a szokásos
módon égett.
Itt már a gyanta
ég hosszan, kitartóan, mint natúr állapotban, a lángja a szabadban is jól látható.
Meglepő volt
számomra, hogy az alkohol égése olyan alacsony hőfokú, hogy nem tudta begyújtani,
a, gyanta – Olíva olaj keveréket.
Egy darab szedett
gyantát, denaturált szeszbe tettem oldódni. Az üveget jól lezártam, érdekel, mit
old ki.
Nem vagyok vegyész,
csak kísérleteztem.
Fenyő alatt
táborozva, cseppekben ragacsos lesz a ponyvánk ,sátrunk. Rongydarabbal,
spiritusszal lemoshatjuk.
Akinek, ideje,
kedve van elszórakozhat az ilyen gyújtósok, főzőzselék elkészítésével. Nagyon kormoz,
ezért nem javaslom főzéshez, csak begyújtáshoz.
Nem vagyok vegyész, sem fizikus, de véleményem szerint nem a szesz égéshője alacsony. Amikor ezek a tűzveszélyes folyadékok égnek, valójában a felettük lebegő gőz/gáz, alkoholpára ég. Ezen felforr a víz, tehát forró a láng, de alatta, ahol a folyadék még csak gázosodik, sőt, lejjebb a gyantánál talán már nincs akkora hő, nem éri közvetlen láng. Talán csak ezért nem gyulladt meg így a gyanta és a spiritusz elégése után pedig igen. Jó írás!
VálaszTörlésSzia! :)
VálaszTörlésha az olíva olajas gyantát rákenem fáklyára, akkor mekkora lángal fog égni, és mennyi ideig?
Szia! :)
VálaszTörlésha fáklyára teszek olíva olajos gyantát, meddig és mekkora lánggal fog égni?
Kedves Oszkár! Nagyon izgalmas és érdekes a blogod, igazán látszik a valós tapasztalat ellenben a manapság olyan gyakori hétvégi, "virtuális" bushcrafterrel szemben. ez a gyantás rész külön érdekes számomra mert én sokat foglalkozom festőművészként gyantákkal, olajokkal és a belőlük készíthető dolgokkal, melyeket a festészetben használunk. A vízfürdős olvasztás azért keményedett meg, mert gyakorlatilag nyilván lassabb volt a folyamat mint a nyílt lángos olvasztás, több idő állt rendelkezésre, a balzsamban lévő illóolaj eltávozásához. apropó, a ragadós nedvet balzsamnak hívjuk, az illóolaj (terpentin) természetes elpárolgása után visszamaradó kemény anyagot nevezzük a gyantának. Az olvasztűs utáni borostyán színű, üveges anyagot kollófónium gyantának is hívják. Olivaolaj helyett próbáld meg forró lenolajban 1:1 arányban eloldani olvadt állapotban. A gumiszerű anyagról leöntöd, és a maradék anyag egy olajlakk lesz, ami impregnálásra is jó, pl. fa termékeket is lakkozhatsz vele. Csodás fényes, lakbevonatot tudsz így elérni. Kicsit lassabban szárad mint a bolti lakk, de nagyon jó kis anyag lesz, persze vannak összetettebb kifinomultabb receptek is de kiindulásnak ez is jó. Patikában kapható izzított-szilicium-dioxid (silica, üvegpor stb.)ez egy zselésítő anyag, bármely folyadékot magába szív, kb. a saját tömegének a 600 %-át képes magába szívni és zselés anyagot képez. Ezzel a zselével lehet valamit kezdeni. pl. denaturált szeszt is megzselésíthetsz így, de a fenti olajlakkot is. Így könnyebb kezelni, biztonságosabb szállítani mint folyékony állapotban. A gyári tűzgyújtó zseléket is így készíthetik. A weboldalamon a Blog részben vannak cikkek amik ezekkel a dolgokkal foglalkoznak. https://onlinefestotanfolyamok.com
VálaszTörlésTisztelettel:
Nagy Krisztián - KINVA