2016. január 10., vasárnap

A fenyőgyantáról




                  A fenyőgyantáról



A fenyőfák törzsén, a kéreg sérüléseinél, gyantafolyások keletkeznek, mint a fenti képen.
A nagy sebeket teljesen befedi a gyanta. Ilyeneket könnyen találunk erdészeti utak mellett, mert a gépek a szűk helyen haladva, forgolódva, lesértik a fák kérgét. Tehát első sorban ilyen helyeket érdemes figyelemmel kísérni.



A fa ezzel zárja le a nyílt, sérült részt. Ettől kivétel a sarkvidéken, ahol nem találtam gyantafolyásokat.






A kéreg visszapöndörödött része alatt, kevéske gyanta



Ez is jól ég.



Már tizedik éve élek az Alpokban, ezért nagyrészt ezen a vidéken túrázom. Általában több napra megyek, tésztát, rizst, zabpelyhet viszek magammal. A lényeg, hogy főznöm kell. Télen még a hó olvasztás előzi meg a vacsorafőzést.  A tűz gyújtáshoz, élesztéknek itt a leggyakoribb, legegyszerűbben gyűjthető a fenyőgyanta.  Keresni sem kell. Már az utam elején, látok gyantafolyásokat. Késemmel lefaragok belőle, és elteszem egy zacskóba.



  Ezt a gyantát szikravetővel nem tudom meggyújtani, de egy papír zsebkendő egyrétegű darabkája  segítségével könnyen lángra lobban. Hevesen ég, kormol, de az illata nem kellemetlen. Ezután már csak táplálni kell, etetni.



 Most nem a tűzről , hanem a gyantáról mondanék néhány szót. A leszedett gyanta fakérget is tartalmaz. Ezzel nincs is gond, így is használható.
A fenyőről leszedett gyanta, már gombóccá formálódott a zsebemben levő zacskóban. 



 De miért ne olvasszam ki a gyantát, a szennyeződésből.
Kétféle módon csináltam. Először egyszerűen, egy konzerves dobozban, a tűz fölött olvasztottam meg  és öntöttem le a folyékony tiszta fenyőgyantát egy kis fémdobozba. Az igy kapott anyag puha, könnyű szedni belőle egy kis bottal, hogy a tűzgyújtást segítse. Meleg időben a gyanta annyira puha lesz, hogy kissé elfolyósodik, és a csavaros tetejű dobozkámat rendesen beragasztotta belülről. Azért még ki lehet nyitni.



A másik olvasztási mód a víz fürdőn.  Egy nagyobb edénybe vizet teszünk, és ebbe állítjuk a másikat, amiben a gyanta van. Ügyelve arra, hogy a vízben ússzon, de abból ne kerüljön bele. Igy nem tud megégni amíg meg nem olvad. Ez is sikerült, leöntöttem a gyantát. Miután kihűlt, jött a meglepetés. A gyanta olyan lett mint a borostyán. Szépen áttetsző, kőkemény,csillogó.



Majd kitörtem a dobozból. Igy nehéz meggyújtani, élesztéknek használni.



Az alábbi fotón látható a kemény gyanta, a puha és  felettük a gyűjtött, de ki nem olvasztott gyantám. Egyetlen képen az összehasonlítás végett.



 Tűzgyújtáshoz igy is tökéletesen megfelelő, egy zacskóban magunkkal vihetjük.

Olvastam, hogy valakik azt javasolják, hogy a gyantát keverjük össze, fele mennyiségű Olíva olajjal és így egy jó gyújtóst kapunk. Mivel ezt otthoni feladatnak szánták, én is a konyhában végeztem el.

Az első adag egy frissen szedett gyanta, természetesen kevés fakéreggel együtt.



Rezsó fölött kezdtem olvasztani, és hogy meg ne égjen már hozzá is adtam az Olíva olajat.



Kevergetve olvasztottam.



Miután késznek ítéltem levettem hűlni. A folyékony részt egy üvegbe töltöttem. Csak a kéreg darabok maradtak vissza. Egy sűrű, de folyós, sárga mézhez hasonlító  anyagot eredményezett a munkám.

A második. A korábban vízfürdőn olvasztott és borostyán szerűvé vált, mára már kőkemény anyagból tettem egy darabkát vízfürdőre.



Ez alá is öntöttem Oliva olajat. Nagyon lassan akart megolvadni. Nem is sikerült teljesen az olvasztás.


  
Maradt benne egy darab, gyurma szerű rész. Ez nem akart folyósodni.  Kivettem a vízfürdőből, és most már gyorsabban melegedett, forrt. Habosra főztem, majd ezt is hűlni hagytam.




Gyújtási kísérletek. 

A gyantákat nem tudtam szikravetővel meggyújtani.



Kis darab papír zsebkendő élesztéket használva, kiválóan gyullad, ég.



Az Oliva olajjal kevert, még langyos gyanta sem gyullad meg a szikravetővel, csak ha élesztékkel gyújtom.



Az Oliva olaj jól ég, kiváló mécsesnek, csak valami kanóc kell hozzá. itt egy kis papír zsebkendőt olajoztam be. Látni milyen nagy lánggal ég.



Már régebben is készítettem funkcionáló mécseseket, különböző kanóc megoldással, Oliva olajjal .
Narancs héj mécses, fél dió mécses. Ez utóbbi érdekessége, hogy miután a kanóc elég, ill már előtte is, a dió héj is meggyullad, és a kanóc szerepét tölti be.





Az olajos gyanta feketén füstöl, míg az olajos papír tiszta lánggal ég.
Baloldalon az Oliva olajos üveg, és alatta a papír zsebkendő kanócos olaj.  A jobb oldalon a dobozkában a mischung és mellette a deszkán az égő elegy, melyet szintén papír zsebkendővel gyújtottam be.



A kísérlettel azt tudtam megállapítani, hogy semmi értelme ennek a sok munkának, ráadásul az Oliva olaj nem is olcsó. Ezen kívül, ha bushcraftról, túlélésről beszélünk, akkor még kevésbé van értelme az ilyen munkáknak, amikor az egyszerűen leszedett fagyanta tökéletes a célnak. A gyanta darabokat egy zacskóban tárolva magunkkal vihetjük. A folyadékkal már veszélyesebb a helyzet. Könnyen összeragacsozhatunk mindent. A fenyő gyantát spiritusszal tudjuk egyszerűen, könnyen lemosni, eltávolítani. 

Ma tovább folytattam a kísérletezést.
Szoba hőmérsékleten a keverék kezelhető állagú maradt



Élesztékkel gyújtva kielégítően égtek.



Eszembe  jutott a spiritusz mint olcsó oldószer. Az olajos gyantába spirituszt ( denaturált szeszt ) kevertem. Abba reménykedve, hogy az alkoholt meggyújtja a szikravető, és ezáltal egy jó gyújtó elegyet kapok. Az alkohol miatt könnyen gyullad, és a gyanta miatt tartósan nagy hőmérsékleten ég.
A gyújtás ment  könnyen. Az alkohol színtelen lángja miatt be kellett vinnem. Ez már gyanús volt hogy a gyanta nem füstöl.


A szesz gyorsan égett, a láng lanyhult.




Még nem kialudt.



Ekkor a szokásos papír zsebkendő darabbal ismét meggyújtottam. Ezzel már nem volt gond, a szokásos módon égett.



Itt már a gyanta ég hosszan, kitartóan, mint natúr állapotban, a lángja a szabadban is jól látható.



Meglepő volt számomra, hogy az alkohol égése olyan alacsony hőfokú, hogy nem tudta begyújtani, a, gyanta – Olíva olaj keveréket.
Egy darab szedett gyantát, denaturált szeszbe tettem oldódni. Az üveget jól lezártam, érdekel, mit old ki.

Nem vagyok vegyész, csak kísérleteztem.

Fenyő alatt táborozva, cseppekben ragacsos lesz a ponyvánk ,sátrunk. Rongydarabbal, spiritusszal lemoshatjuk.
Akinek, ideje, kedve van elszórakozhat az ilyen gyújtósok, főzőzselék elkészítésével. Nagyon kormoz, ezért nem javaslom főzéshez, csak begyújtáshoz.





4 megjegyzés:

  1. Nem vagyok vegyész, sem fizikus, de véleményem szerint nem a szesz égéshője alacsony. Amikor ezek a tűzveszélyes folyadékok égnek, valójában a felettük lebegő gőz/gáz, alkoholpára ég. Ezen felforr a víz, tehát forró a láng, de alatta, ahol a folyadék még csak gázosodik, sőt, lejjebb a gyantánál talán már nincs akkora hő, nem éri közvetlen láng. Talán csak ezért nem gyulladt meg így a gyanta és a spiritusz elégése után pedig igen. Jó írás!

    VálaszTörlés
  2. Szia! :)
    ha az olíva olajas gyantát rákenem fáklyára, akkor mekkora lángal fog égni, és mennyi ideig?

    VálaszTörlés
  3. Szia! :)
    ha fáklyára teszek olíva olajos gyantát, meddig és mekkora lánggal fog égni?

    VálaszTörlés
  4. Kedves Oszkár! Nagyon izgalmas és érdekes a blogod, igazán látszik a valós tapasztalat ellenben a manapság olyan gyakori hétvégi, "virtuális" bushcrafterrel szemben. ez a gyantás rész külön érdekes számomra mert én sokat foglalkozom festőművészként gyantákkal, olajokkal és a belőlük készíthető dolgokkal, melyeket a festészetben használunk. A vízfürdős olvasztás azért keményedett meg, mert gyakorlatilag nyilván lassabb volt a folyamat mint a nyílt lángos olvasztás, több idő állt rendelkezésre, a balzsamban lévő illóolaj eltávozásához. apropó, a ragadós nedvet balzsamnak hívjuk, az illóolaj (terpentin) természetes elpárolgása után visszamaradó kemény anyagot nevezzük a gyantának. Az olvasztűs utáni borostyán színű, üveges anyagot kollófónium gyantának is hívják. Olivaolaj helyett próbáld meg forró lenolajban 1:1 arányban eloldani olvadt állapotban. A gumiszerű anyagról leöntöd, és a maradék anyag egy olajlakk lesz, ami impregnálásra is jó, pl. fa termékeket is lakkozhatsz vele. Csodás fényes, lakbevonatot tudsz így elérni. Kicsit lassabban szárad mint a bolti lakk, de nagyon jó kis anyag lesz, persze vannak összetettebb kifinomultabb receptek is de kiindulásnak ez is jó. Patikában kapható izzított-szilicium-dioxid (silica, üvegpor stb.)ez egy zselésítő anyag, bármely folyadékot magába szív, kb. a saját tömegének a 600 %-át képes magába szívni és zselés anyagot képez. Ezzel a zselével lehet valamit kezdeni. pl. denaturált szeszt is megzselésíthetsz így, de a fenti olajlakkot is. Így könnyebb kezelni, biztonságosabb szállítani mint folyékony állapotban. A gyári tűzgyújtó zseléket is így készíthetik. A weboldalamon a Blog részben vannak cikkek amik ezekkel a dolgokkal foglalkoznak. https://onlinefestotanfolyamok.com
    Tisztelettel:
    Nagy Krisztián - KINVA

    VálaszTörlés