Ehető nem ehető.

                                       

                                             Ehető nem ehető.

Ez a kérdés merül fel a hajótöröttben a lakatlan szigeten, ismeretlen környezetben.

A mi világunkban nem vagyunk rá kényszerítve ennek eldöntésére. A szakirodalmak már mindent leírtak, csak meg kell találni, és elolvasni, Persze vannak sajnos tévutak, légből kapott információk, egyik ezt írja a másik az ellenkezőjét. Vigyázzunk arra, hogy mit eszünk meg.

Hogyan lehet valamiről eldönteni, hogy elfogyasztva ártalmas e vagy sem.

ISMÉT FELHIVOM A FIGYELMET, HOGY A LEIRTAKAT NE UTÁNOZZA SENKI

A sarkvidéken, Lappföldi utam során, több különböző apró bogyót találtam a gyér növényzetben. A hófajdok és más állatok is ezeken a növényeken, bogyókon ellnek.

Ebből a sötétkék, majdnem fekete bogyóból, egyes helyeken tömegesen találtam.

 Ránézésre, mint az Áfonya,de más a levele.

Áfonyával borított hegyoldal az Alpokban.

 

Adonya gyűjtés szedő lapáttal.

Az eredmény. A piros áfonya, egy külön csemege. A fanyar izű lekvárját húsok mellé tálalják, kis adagban.

A kerek levelek az áfonyáé, a hosszú pozsgás pedig az ujj ismeretlen bogyóé.

Keveredve fordul elő az áfonyával. A hetekig tartó utam során, jól jön egy kis friss gyümölcs, vitamin, az egyhangú étrendem mellé. Időm is, bogyó is bőven volt, ezért elkezdtem tesztelni. lakott területtől, embertől, telefon térerőtől, több napi járóföldre.

Hogyan is történik az ehetőségi teszt.

1   1.-  Nap Csak megnyalom, megízlelem a növényt. Amennyiben rossz, ehetetlennek ítélem, félre is teszem. Ilyenkor csak egy kis nedv kerül a nyelvemre, ízlelni, és azt is kiköpöm, semmi bajom nem lehet.

A sivatagi dinnye. Ez ugyan ehető, de borzalmasan keserű. 

Pedig milyen jó is lenne, az ilyen tájon

Ha az iz kellemes, egy bogyót szétrágva a számban tartom, pár percig, majd kiköpöm,

2.- nap Lenyelek egy bogyót, amennyiben nincs semmi bajom.

3.- nap. Semmi rosszat nem érzek a gyomromban, nincs hányinger, hasmenés, émelygés, rossz közérzet, akkor ma már 2 -3 szemet eszek meg.

4.- nap Már akár 10 szemet.

5.- nap Maréknyit

Ettől kezdve nyugodtam fogyaszthatom. Bizonyos gyümölcsök meghajthatják az embert, ilyen a szilva, sárgabarack. Ettől ezek még egészségesek, fogyaszthatóak, csak a mennyiséggel kell óvatosan bánni.  Ezért ha az újonnan megismert gyümölcs nagy mennyiségű fogyasztása meghajt, még nem jelenti, hogy ártalmas. Csupán a mennyiségre kell oda figyelni.

Ennek a bogyóevésnek itt azért volt jelentősége, mert heteken át a fő ételem a zabpehely, snack leves, és rizs. Ezek mellé jól jön egy kis vitamin, és ez a bogyó nagy mennyiségben állt a rendelkezésemre. Igaz, nem mindenütt, de a Tundra meghatározó növényei közé tartozik.

ISMÉT FELHIVOM A FIGYELMET, HOGY A LEIRTAKAT NE UTÁNOZZA SENKI.

 Felelősséget nem vállalok.

Ezen írásom óta eltelt néhány hónap, és ismét a Tundrát jártam. A nyáron mentem ki, de ahogy teltek a hetek, közeledett az ősz. A 2016 os évben. Ujabb ehető bogyóval ismerkedtem meg. De most nem az a lényeg, hanem az itt fentebb tárgyal "kis fekete". ( Mint amikor a doki kérdezi az idős nénit, és tessék mondani milyen gyógyszert vett be. - Hát olyan kis fehéret. Mert ha feketét mondott volna azt tudjuk melyik) A Tundrán a kis feketéből van néhány.

Összetalálkoztam egy Német fiatalemberrel, ő is a Tundra szerelmese, sőt még Finnül is tanul. Szóba került ez a bogyó. Ő olvasta róla hogy nagy a C vitamin tartalma, tehát egészséges. Épp egy menedéknél voltunk ahol szóba elegyedett egy helybélivel, aki szerint viszont nem ehető, mérgező. Én csak csipegettem belőle, attól még nem lett semmi bajom. Most kinek higgyek. A biztos, hogy aki csak olvasta valahol, annak fenntartással szabad hinni.

 Magyarra fordítva valami Varjú nevű bogyó , és ott gyakori.