Barlangi bivak 5. nap
A fájós vállamnak tegnap pihenő napot hagytam. A mai
delelő, ismét lent talál a hűs szikla fal tövében. Az egyhetes eső, hűs Alpesi
levegő után, már ismét forróság van. A nap heve felforrósítja a sziklákat, és
melegebb van itt mint a sivatagban, ahol alkonyat után jólesik felvenni valami
ruhadarabot, itt pedig még az egy szál nadrág is sok.
A sivatag, nappal
forró, éjjel hideg, reggel meg akkora pára, száll le, hogy a sátramról kendővel
töröltem le és azzal mosakodtam meg. Volt eset hogy a reggeli köd 10 órakor
oszlott csak fel, és addig nem láttam el száz méterre. Ez a szép a
természetben, a vadonban. Döbbenetes a változatossága. Mindig van kivétel.
Feljebb az erőműnél, a zsilipet lezárták, és a tározó felfogja a vizet, gátolja
a vadságát. Vajon meddig. Most hogy állandóan lejárok, legalább jobban
megismerkedek a folyóval is. A hegyekből még mindég hordja a homokot, agyagos
földet. A két nappal ezelőtt kimélyített „ fürdő medencém „- be egy combnyi
vastag hosszú törzs akadt fenn a felszín alatt. Tovább segítettem.
Fürdés közben megízlelem a vizet, lágy, selymes.
Kellemes. Nem iszom belőle
tisztítatlanul, sok településen folyik keresztül.
Már kinéztem egy közeli helyet, amely alkalmas lehet
horgászatra.
Felépítettem a menedék vázát, jófajta, durva kender
kötelet használva.
A vázat itt hagyom, de a borításul használt 3 x3 m . es
ponyvámat este majd magammal viszem. Nagyon hozzám nőtt. Észak tól Délig
bejárta velem Európát.
A normál mindennapokkor, sátorcöveket is használok, de itt
most inkább fa karókat verek be a földbe a kövek közé.
A menedék hátsó fele a folyó felé néz. Itt tegnapelőtt
már felpakoltam kövekkel, hogy egy alacsony falat húzzak. Ezt a fal építést
most érthető okok miatt elnapolom, de meg fogom rakni.
A bejárat, a tűz, a központi hely felé, a barlang felé
néz. A legmagasabb részén, a vízszintes fa alatt, állva is elférek. Nem szoktam
ilyen magas menedéket, mivel nincs oldala, beverhet az eső, befújja a szél a
havat. Ez itt egy védett zug, majd tapasztalom mi is fog történni. Magammal
alkudozok, hogy azért majd lejjebb eresztem, majd, később.
Annyira belemelegedtem az építkezésbe tervezgetésbe, hogy
a főzés, sütés mára elmaradt. Pedig egy szelet húst is hoztam, grillezni. Na
majd holnap.
Vendégem is akadt, egy kis mókus tornázott az ágakon, le
s felszaladgálva a törzseken. Valamivel
csábítani kellene, hogy gyakrabban megjelenjen, amikor én is itt vagyok. Valami
csemegével kellene elcsábítani.
Mára eddig jutottam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése