Tábori keretes fűrész készítése

Tábori keretes fűrész készítése

Széles a skálája egy ilyen nagy asztalos fűrész felhasználási lehetőségének. Csak a leghétköznapibb felhasználását említem. Tüzelő. A Bükkben túrázva a közkedvelt barlang bivak- ban szoktunk megszállni. Mivel sokan járnak arra, a barlang környékén igen nehéz feladat száraz gallyat gyűjteni. Van ott száraz fa bőven, csak túl vastagok ahhoz, hogy eltörjük, késsel aprítsuk. Ha van a zsákban bicska fűrész az már javít valamit a helyzeten, de a combos fákat elnyiszatolni kemény munka. Ilyenkor milyen jól jönne egy nagy fűrész.

 Imáinkba foglalnánk ha valaki előhúzna egyet valamelyik bozótosból. De hát nem terem minden bokorban, viszont a gondos bushcrafter  az övéből elővarázsolhat egy fűrész lapot. Ezt  az övet speciálisan erre készítettem. Egy 80 cm hosszúságú fa fűrészlap kényelmesen elfér benne. Viselésekor észre sem veszem, meg sem érzem, hogy ott van.

Ezt az övet hordhatom nadrágszíjként is, vagy mint a képen látható, felszerelés tartóként.

Bicska fűrész, Bushmann, EDC táska. A túloldalon mégegy kis táska élesztéknek apró gyújtósnak a Hobó kályhámhoz, esetleg a Gransfors kisbaltám is. Ez a kép télen készült az Alpokban, ahol a méternél mélyebb havon síléccel, hótalppal közlekedtem. Ilyen körülmények között letenni semmit nem lehet. Azonnal eltűnne a mély hóban, ezért praktikusnak találtam ezt a megoldást. És ha már így rákaptam, megmarad nyárra is ez a felszerelés.

 Ez a lényeg, egy jó lap, a többit adja az erdő.

Két féle fűrészt szoktam készíteni. Az egyik az asztalosok által is közkedvelt keretes fűrész. A másik egy egyszerű íves, mellyel a tüzelőnek szánt ágakat szokták felfűrészelni a bakon.

Kezdjük a nehezebbikkel, az asztalos fűrésszel. Kis odafigyeléssel csinos szerszámot készíthetünk alig egy óra leforgása alatt.

Szükségünk van zsinegre, de az mindig van a hátizsákban. Ha nincs, akkor a bakancs fűző, vagy a zsákunk behúzó zsinórja. Tavasszal, ősszel, amikor fiatal csalán hajtással tele a határ, annak a szárából is készíthetünk erős zsineget.

Kell egy db 80 cm –es , három db 40 cm-es ág. A hosszabb kicsit vastagabb is legyen. Az egyik rövid, lehet kicsit karcsúbb is. Ez lesz a feszítő szár.

Kérgezzük le, hogy csinosabb legyen.

A hoszzabb ág mindkét végében, azonos irányban homorú bemetszést faragunk.

Helyet készítünk a két oldalsó tartónak, hogy biztosan feküdjenek.

Az oldalsó tartók aljába, hosszirányban 2-3 cm mélyen befűrészelünk. Ez a fűrészlap helye. A felhasznált faágak lehet hogy nem egyenesek. Ez nem baj, mindössze figyeljünk az íveikre, hogy fekszik jobban, merre fog hajlani.

A  biztonságos fűrészelést segíti, ha egy faághoz, vagy vékony fatörzshöz hozzáfogjuk a munkadarabot.

Mikor a fűrészlapot beillesztjük az oldal szárak vájataiba, arra figyeljünk, hogy 2cm rel túl érjenek. A lapok végeiben gyárilag lyukakat képeztek. Ezek a lyukak kilátszanak a szár külső oldalán. Kis ágakat szorítunk beléjük és így rögzítjük a fűrészt.

A két oldal szár közé, közép tályon beillesztjük merevítőt. Ezt a hosszú bot képviseli. Ügyelve hogy a merevítő végeiben képzett homorú részbe illeszkedjenek az oldalak.

Az oldal szárak felső végeit összekötöm több réteg zsinórral. Előnyös ha oly módon vágom le az ágakat, hogy a felső végén kis csomót hagyok. Ez megakadályozza a zsinór lecsúszását. Ha nincs rá lehetőség, késünkkel bemélyedést faragunk a zsinegnek.

A bal oldalt jól látható az említett csonk.

A zsinegek közé beduglyuk az előzőleg laposra faragot, vagy hasított spannoló szárat.

Ennek segítségével, a szár forgatásával, sodorjuk a zsinórt. Ezáltal az veszít a hosszúságából, összébb húzza az oldalakat. Ily módon a merevítő másik oldalán lévő fűrész lapot feszíteni kezdi. Néhány tekerés után már érezzük, hogy a fűrészünk stabilan áll. A penge feszes, használatra kész.

A másik, az egyszerűbb megoldás, az íves keretű fűrész.

Percek alatt elkészíthető. Vágok 1 db. 1.3 – 1.5m hosszú ágat. A fűrészlapom ugyebár 80 cm hosszú.

Ezen a képen 1.5 m hosszú az ág és abból lett a fenti szép nagy hasú fűrész, mellyel már vastag fákat is ki lehet vágni.

Mindössze csak ennyi szerszám kell hozzá.

Egy kis fűrészlap, az EDC táskám tartozéka

Bushman

Az ág mindkét végét azonos irányban, erős dőlésszöggel mélyen befűrészelem.

Úgy hajtom ívben az ágat, hogy a mélyebben bevágott oldal kerül az ív közepe felé. Így passzol bele jobban a fűrészlap, és marad benne stabilan.

Mint az előzőnél itt is túl ér a lap a kereten. A kilógó részen levő lyukba tesszük a kis ág csapokat.

 Ezzel már használatra kész is a fűrész, jól megspannolva, feszülő lappal.

Már ki tudtuk dönteni a nagy száraz fát, szállítható darabokra vágva.

A többnapos esőzés alatt a száraz fa is csurom víz kivülről. Begyújtani nem lehet vele.

Semmi gond, itt a jó kis fürészünk, könnyüszerrel kuglikat darabolunk a fatörzsből. Nem hosszúakat csak, arasznyiakat.

Ezeket a kis kuglikat felhasogatjuk. A közepe száraz, kiváló gyújtós. Hasogatáshoz nem hoztunk baltát? Semmi gond. Késünkkel, ütőfa segítségével feltudjuk hasogatni. A késünk kímélése érdekében ütőfát használunk és nem követ, vagy valami vasat.

Előre tudjuk, hogy késsel fogunk hasogatni, ezért csomómentes kuglikat vágjunk.

A hasítandó fán a kés, az ütőfa mellette.

Szépen hasad a fa

Biztos feltűnt, hogy a fotók nem egy fűrész  elkészítése közben készültek. Tán valaki slamposnak gondol, vagy úgy vélheti, hogy csak úgy hirtelen kapkodtam össze innen – onnan a képeket. Nem ez történt.

Direkt válogattam így össze a képeket, jól érzékeltetve, hogy nem csak egy alkalommal készítettem fűrészt. Minden bushcraft túrámon, kint alváskor újabb fűrészt készítek.

Megkedveltem. Hasznos, könnyen elkészíthető, jól kezelhető szerszám.

Az ővemben hordva mindig velem van a 80 cm –es nyers fához való fűrészlap. Ez jó szárazfához is.